10 tranzisztorral és 8 diódával működő középszuper táskarádió, ferrit-és teleszkópantennával. A vevőbe lemezjátszó és magnetofoncsatlakozást, valamint belső hangszórót leválasztó külső hangszóró csatlakozót is beépítettek. A készülék egy rádiócsalád tagja, (BR 103A, BR113, BR114), de ez a rádió gépkocsiból nem üzemeltethető, mint a BR 113-as készülék. A készülékek elektromos jellemzőik azonosak, minimális funkcióbeli eltérésekkel megegyeznek.
1966-1969-től gyakorlatilag csak a Videoton gyártott rádióvevő készülékeket. A tranzisztoros készülékek megjelenése a rádió piacát megváltoztatta. Ugrásszerűen megnőtt a kereslet a tranzisztoros rádiók iránt, amelyet a Videoton a Televízió gyártás beindítás miatt is képtelen volt kielégíteni. Sorra jelennek meg a hazai kereskedelemben a külföldi rádiókészülékek, Szovjet, NDK, Cseh, Lengyel, Holland, Japán, ezekkel együtt a csöves rádiók és a magnetofonok is. Ezek a készülékek többségében, minőségben és árban is versenyképesek voltak.