Az 1950 évek végén és a 60-as évek elején tervezett és gyártott orosz URH rádiók egyike az R-109D. Frekvenciamodulált (FM) távbeszélő üzemű, fél duplex vezérlésű adó-vevőkészülék. A készüléket a légvédelmi egységek használták. Több fajta antennával lehetett üzemeltetni, a legismertebb a 1,5 méteres Kulikov ostor antenna, de gépkocsiba telepítve 2,7 m méteres rúd antennával, álló helyzetben pedig egy 40 méter hosszúságú - az ellenállomás irányába lejtősen telepített - huzal antennát is használhattak. A Kulikov antennával a hatótávolsága 6-8 km, a többi antennával nagyobb távolságokra lehetett rádiózni. Áramforrása: 2 db sorba kapcsolt 2NKN-24 lúgos akkumulátor. Az adó kimenő teljesítménye 1,2-1,3 Watt, teljesítményerősítővel (UM-1, később UM-2 típusú egységgel) kb. 10 Watt, ha gépkocsiba, vagy páncélozott járműbe telepítve használták. TBK-1 távbeszélő készülékről a rádió 800-1000 méterről táv-vezérelhető.

Az R-109D készülékkel mind mechanikai, mind elektromos felépítését tekintve teljesen megegyezik az R-105D készülék, amelyet a gyalogság használt és 36,0-46,1 MHz között üzemelt, az R-108D készülék, amelyet a tüzérség használt és 28,0-36,5 MHz között üzemelt. Gyártottak M-es jelölésű készülékeket is, műanyag dobozban, szubminiatűr csövekkel, részben félvezetők alkalmazásával, nyomtatott áramköri lapon. Méretük, tömegük lényegesen kisebbek voltak, mint a D-s változatoké.