ADATLAP
1 |
Ország: |
Magyar |
|
2 |
Gyártó neve: |
Orion |
|
3 |
Gyártási év (évek): |
1948-1949 |
|
4 |
Rádió kivitele: |
Asztali, fa káva |
|
5 |
Hullámsávok: |
KH |
|
6 |
Rádiócsövek: |
2x ECH21, EBL21, AZ1 |
|
7 |
Kapcsolási rajz: |
Elérhető |
|
8 |
Megjegyzés: |
Üzemképes, eredeti állapotában |
|
9 |
Egyéb: |
Mérete: 40x17,5x31 cm |
|
Az Orion 309 típusú rádiókészülék 3+1 csöves hat hangolt körös asztali rádió a középhullámú sáv vételére. A hálózati kapcsoló a káva bal oldalán található. A baloldali gomb a hangerőt szabályozza, a jobb az állomáskereső. Gramofon csatlakozóval is ellátták. Hangszórója gerjesztett kivitelű, 16 cm átmérővel.
Az általános karbantartási és tisztítási munkák elvégzése után a rádió működőképessé vált és kávája is visszakapta eredeti fényét.
|
|
Orion 309 Népszuper skálája |
Fontos események a rádiózás történetéből:
Az állami vezetés a háború befejezése után, felkérte a gyárakat, hogy olcsó, a középhullám vételére alkalmas rádiókat gyártsanak. Ehhez állami támogatást is kaptak a gyárak. A Philips mellett az Orion gyár is gyártotta ezt a készüléket hasonló elnevezéssel. A gyártás a tervezetnél lassabban haladt, részben az államosítások miatt, de a politikai helyzet sem kedvezett ennek a törekvésnek. A készülékek ára túlzottan magas volt, nem sokkal voltak alacsonyabbak, mint a kereskedelemben megvásárolható európa vagy világvevő készülékek, ezért a gyártását megszüntették. A politikai vezetés 1948 nyarán nyilvános pályázatot írt ki egy egyszerűbb felépítésű néprádió rajzára és felépítésére. Döntő szempont az olcsóság volt. Pályázati kiírás. A Híradástechnikai Központnak a Gazdasági Bizottság elé terjesztett javaslata szerint 1949. május 1-től 1950. április 30-ig 100 000 db néprádiót gyártanának és ezek fogyasztási ára készülékenként 360 forint körül alakulna. A készülékekkel csak Budapest I., Budapest II., valamint egy körzeti adót lehetne venni. Ez lett a 313-as típusjelzéssel ellátott újabb "Népszuper". A formája gyáranként változott, készült alumínium házas, fadobozos, 2 gombos, 3 gombos változatokban. Ez a készülék nem fogta át a teljes középhullámú sávot, csak az előre beállított három állomás Budapest I, Budapest II, és egy körzeti adó vételére volt alkalmas. Ebből a készülékből százezer darab gyártását tervezték, ezért valamennyi ismert gyárat bevontak a gyártásba. Az Orion, a Philips, a Siemens, a Telefunken, és a RAVA csak rövid ideig gyárthatta a készülékeket, mert az államosítás elérte ezeket a gyárakat is. Ismét kudarcot vallott a tervezett számú készülék legyártása. A politikai vezetés számára nagyon fontos volt, hogy az agitációs-propaganda munkájuk elérje a lakosság legszélesebb rétegeit. Legolcsóbban és a leggyorsabban a vezetékes rádió kiépítésében látta a megoldást. Az MTI 1949. július 27-én a vezetékes rádió kiépítésének megkezdéséről számol be. Ugyanakkor az Orion gyár nagyobb ütemben folytatja a már korábban megkezdett Néprádió gyártását, amelyhez a még megmaradt rádiógyárak, a Siemens, és a Philips is bekapcsolódnak. Felépítését tekintve megegyezett a korábban gyártott rádiók felépítésével, de típusjelzése 115A-ra (hálózati) és 115B-re (telepes) változott. Ezeket a rádiókat már kizárólag fa dobozzal gyártották.
A rádió népszerűsége tovább növekszik. A Gamma gyár hanglemezvágó gépeket gyárt a Rádió részére. Augusztusban a londoni olimpiáról helyszíni közvetítéseket ad a rádió. A koalíciós korszak lezárulása után kialakult személyi kultusz évekre rányomta a bélyegét a Rádióra is. A Rádiót közvetlenül az állami-és a pártvezetés irányítja. |
|