Orion 309 Népszuper
vissza
1948
következő

Orion 309 Népszuper

 

ADATLAP

1

Ország:

Magyar

 
2

Gyártó neve:

Orion

 
3

Gyártási év (évek):

1948-1949

 
4

Rádió kivitele:

Asztali, fa káva

 
5

Hullámsávok:

KH

 
6

Rádiócsövek:

2x ECH21, EBL21, AZ1

 
7

Kapcsolási rajz:

Elérhető

PDF
8

Megjegyzés:

Üzemképes, eredeti állapotában

 
9

Egyéb:

Mérete: 40x17,5x31 cm

 

 

Az Orion 309 típusú rádiókészülék 3+1 csöves hat hangolt körös asztali rádió a középhullámú sáv vételére. A hálózati kapcsoló a káva bal oldalán található. A baloldali gomb a hangerőt szabályozza, a jobb az állomáskereső. Gramofon csatlakozóval is ellátták. Hangszórója gerjesztett kivitelű, 16 cm átmérővel.

Az általános karbantartási és tisztítási munkák elvégzése után a rádió működőképessé vált és kávája is visszakapta eredeti fényét.

orion 309 skala
Orion 309 Népszuper skálája

 

Fontos események a rádiózás történetéből:

Az állami vezetés a háború befejezése után, felkérte a gyárakat, hogy olcsó, a középhullám vételére alkalmas rádiókat gyártsanak. Ehhez állami támogatást is kaptak a gyárak. A Philips mellett az Orion gyár is gyártotta ezt a készüléket hasonló elnevezéssel. A gyártás a tervezetnél lassabban haladt, részben az államosítások miatt, de a politikai helyzet sem kedvezett ennek a törekvésnek. A készülékek ára túlzottan magas volt, nem sokkal voltak alacsonyabbak, mint a kereskedelemben megvásárolható európa vagy világvevő készülékek, ezért a gyártását megszüntették. A politikai vezetés 1948 nyarán nyilvános pályázatot írt ki egy egyszerűbb felépítésű néprádió rajzára és felépítésére. Döntő szempont az olcsóság volt. Pályázati kiírás. A Híradástechnikai Központnak a Gazdasági Bizottság elé terjesztett javaslata szerint 1949. május 1-től 1950. április 30-ig 100 000 db néprádiót gyártanának és ezek fogyasztási ára készülékenként 360 forint körül alakulna. A készülékekkel csak Budapest I., Budapest II., valamint egy körzeti adót lehetne venni. Ez lett a 313-as típusjelzéssel ellátott újabb "Népszuper". A formája gyáranként változott, készült alumínium házas, fadobozos, 2 gombos, 3 gombos változatokban. Ez a készülék nem fogta át a teljes középhullámú sávot, csak az előre beállított három állomás Budapest I, Budapest II, és egy körzeti adó vételére volt alkalmas. Ebből a készülékből százezer darab gyártását tervezték, ezért valamennyi ismert gyárat bevontak a gyártásba. Az Orion, a Philips, a Siemens, a Telefunken, és a RAVA csak rövid ideig gyárthatta a készülékeket, mert az államosítás elérte ezeket a gyárakat is. Ismét kudarcot vallott a tervezett számú készülék legyártása. A politikai vezetés számára nagyon fontos volt, hogy az agitációs-propaganda munkájuk elérje a lakosság legszélesebb rétegeit. Legolcsóbban és a leggyorsabban a vezetékes rádió kiépítésében látta a megoldást. Az MTI 1949. július 27-én a vezetékes rádió kiépítésének megkezdéséről számol be. Ugyanakkor az Orion gyár nagyobb ütemben folytatja a már korábban megkezdett Néprádió gyártását, amelyhez a még megmaradt rádiógyárak, a Siemens, és a Philips is bekapcsolódnak. Felépítését tekintve megegyezett a korábban gyártott rádiók felépítésével, de típusjelzése 115A-ra (hálózati) és 115B-re (telepes) változott. Ezeket a rádiókat már kizárólag fa dobozzal gyártották.

A rádió népszerűsége tovább növekszik. A Gamma gyár hanglemezvágó gépeket gyárt a Rádió részére. Augusztusban a londoni olimpiáról helyszíni közvetítéseket ad a rádió. A koalíciós korszak lezárulása után kialakult személyi kultusz évekre rányomta a bélyegét a Rádióra is. A Rádiót közvetlenül az állami-és a pártvezetés irányítja.

 
VISSZA A RÁDIÓMÚZEUM OLDALRA
Virtuális Rádiómúzeum - Készítette: Kollár Ernő HA 5 DB 2009.
A fényképek másolása, felhasználása a szerző hozzájárulása nélkül tilos!