MŰSZEREK
Az elektroncső és a katódsugárcső feltalálása után indult meg az elektronikus műszerek fejlődése a XX. században. A magyar műszerfejlesztés és gyártás megszervezésében fontos szerepe volt Kolos Richárdnak (1904–1969) aki a Műegyetemen 1927-ben gépészmérnökként végzett. A Siemens különböző részlegeinél szerzett finommechanikai, műszeres, szervezési és vezetési gyakorlatot. 1949-ben megbízták az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára (EKM) megszervezésével, ahol főmérnökként dolgozott. Javaslatára hozták létre az Állami Műszaki Főiskolán 1949-ben a Műszertagozatot, majd 1950-ben kinevezték az ekkor megalakított „Műszeripari Központ” igazgatóhelyettesévé. 1954 és 1962 között a Kohó- és Gépipari Minisztériumban a műszerügyekért felelős miniszterhelyettes volt, nevéhez kapcsolódik az EKM, MMG, EMG, MIKI, Labor-MIM, METRIPOND, Kalibergyár, MEDICOR, MKKL létrejötte. Ő hozta létre a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán a Műszerszakot, valamint a Műszer és Finommechanika Tanszéket, ez utóbbinak 1954 és 1967 között vezetője is volt.
A magyar elektronikus műszergyártás az ORION Rádió-gyárban indult el. Az ORION-ból vált ki az EMG, amelyet 1950-ben alapítottak. Az első években híradástechnikai műszereket, szignálgenerátorokat, csővoltmérőket, egyszerű oszcilloszkópokat gyártottak. Az ipari szövetkezetek az 50-es évektől kezdve jelentős szerepet játszottak a műszergyártásban, az ipar, a mezőgazdaság és más ágazatok, például a gyógyászat műszerrel való ellátásában. A műszergyártó szövetkezetek általában egy-egy szakterületre specializálódtak. A Radelkis Szövetkezet, amely 1952-ben alakult meg és gyógyászati műszereket gyártottak. A Híradástechnikai Szövetkezetet 1951-ben hozták létre televíziós mérő és vizsgáló műszerek, stúdió és ipari televízió-rendszerek és berendezések fejlesztésére, telepítésére. A fejlesztők közül Köveskúti Lajos és Koller László nevét kell kiemelnünk. Még több írásos anyag!
Az alábbiakban, a legismertebb első hazai elektronikus műszereket mutatom be, amelyek a mai napig működőképesek. Természetesen ezek a darabok ma már csak múzeumokban láthatók. Egykor sokan örülhettek, hogy ilyen modern elektronikus műszerekkel dolgozhattak. A hazai rádiógyártásban, nélkülözhetetlenek voltak az 1950-es évek elején. Természetesen ezek előtt is voltak analóg műszerek, ezekből is néhány érdekes darabot bemutatunk.
|
|
|
Hartmann & Braun Amp. 1912 |
|
|
|
|
|
Zsebóra méretű voltmérő 1926 |
Excelsiorwerk
Voltmérő 1928 |
Radio Voltmeter 1929 |
|
|
|
EKA voltmérő 1930 |
Zwar
voltmérő 1930 |
Baduf Voltmérő 1930 |
|
|
|
Neuberger műszer 1930 |
Fadobozos ampermérő 1931 |
Zsebvoltmérő 1931 |
|
|
|
Para-Volt Voltmérő 1932 |
Excelsiorwerk laborműszer 1933 |
Ampermérő műszer 1935 |
|
|
|
Galvanométer 1937 |
MAVEKA műszer 1942 |
ORION szigálgenerátor 1947 |
|
|
|
Zelenka-Harmaty féle szignálgenerátor 1948 |
Antal-féle műszer 1950 |
Kisipari műszer 1950 |
|
|
|
Oripons 1432B 1950 |
I-177B csőmérő 1951 |
Univerzális műszer 1952 |
|
|
|
Orivohm 1341 1954 |
EMG Servotest 1954 |
Ferisol UHF oszcillátor 1955 |
|
|
|
Univeka 144 1954 |
EMG 1311 1954 |
Multavo 1956 |
|
|
|
EMG-1163/B szignálgenerátor 1959 |
Univeka 147 1959 |
Grundig GDO, Resonanzmeter 701 1960 |
|
|
|
Grundig GDO, Resonanzmeter 709 1960 |
EMG-1166/B Műhely szignálgenerátor 1960 |
EMG-1321/C
nagyfrekvenciás csővoltmérő 1960 |
|
|
|
Vecsési Elektronikai KTSZ. 1169/S mérőoszcillátor 1960
|
Isoleka 1960 |
Oripons TR-2101 1960 |
|
|
|
HTSz TR-1581/S 1960 |
UHF Wavemeter 1960 |
METRA DU10 univerzális műszer 1961 |
|
|
|
EKM ampermérő 1961 |
EKM UNIVO 1961 |
EMG-1315/F csővoltmérő 1962 |
|
|
|
TelMes, TV Voltmérő 1964 |
Lavo 1 1965 |
EAW 1967 |
|
|
|
ELKIS csíkgenerátor 1967 |
Ganzuniv 2 1971 |
TX-30 multitester 1972 |
|
|
|
Thomson-híd 1973 |
Vielfachmesser 4 1973 |
Ganzuniv 3 1982 |
|
|
|
|
HT TR-1699N |
|
Vissza
Virtuális Rádiómúzeum - Készítette: Kollár Ernő HA5DB 2009. |
A fényképek másolása, felhasználása a szerző hozzájárulása nélkül tilos! |
|