VIRTUÁLIS RÁDIÓMÚZEUM

Kollár Ernő virtuális rádiómúzeuma

RÁDIÓMÚZEUM
Vissza

VIDEOTON

next

Videoton gyár története

 

A Videoton elődjét, a székesfehérvári Vadásztöltény, Gyutacs-és Fémárugyár Részvénytársaságot 1938-ban alapították. A Részvénytársaságnak ekkor már három gyára is működött Magyaróváron, Nagytétényben és Budapesten. Ezekben a gyárakban hadianyag gyártása folyt és a székesfehérvári gyárban is hadianyag gyártást tervezetek a háborús előkészületek miatt. Fő részvényesei báró Weiss Manfréd csepeli gyáros és Brázay Kálmán gyáros kereskedelmi kormányfőtanácsos voltak.  A csepeli Hadianyag gyárban már működöt a székesfehérvári gyárnak egy csoportja, ahol a 33.M.p.gy. Gyutacsbiztosító tömbjét gyártották.  A II. világháború végéig a német hadiipar számára termeltek. A háború után a német hadsereg az értékes gépeket elszállította, ezért a termelés nehezen indult újra.  1946-tól Vadásztöltény Gyár néven közszükségleti cikkeket kezd gyártani. 1948. áprilisában a Vadásztölténygyár Részvénytársaság ipartelepét államosították. Az államosítás után, szovjet és jugoszláv megrendeléseket kap, állami segítséggel beindulnak a fejlesztések, új üzemegységek épülnek dolgozók létszáma folyamatosan növekszik. 1949-ben, önálló gyárrá válik és  felügyeletét a Nehézipari Központ látja el. Ebben az időben kezdeték gyártani, olasz minta alapján  a Dongó  elnevezésű egyhengeres, kétütemű segédmotort, amely kerékpárra utólag felszerelhető volt, majd a BERVA és a PANNI kismotorokat. 1952-ben döntöttek a híradástechnikára való átállásról és 1955-ben megindult a rádiók sorozatgyártása. Közben az Orion gyárban a televízió gyártását kezdik meg.

R-545 a Videoton első rádiókészüléke

Az R-545 típusú rádiókészülék

Az R545 jelű, "Jubilate" névre hallgató első rádiókészülékből 100 ezer darab készült, de 1958-ban már 220 ezer rádiót gyártottak. 1959-ben hagyta el a gyárat az első fekete-fehér televíziókészülék. A hatvanas évek végén évente már több mint, 200 ezer tévé készült. Ezzel a hazai boltokban valóságos verseny alakult ki az Orion és - az időközben VIDEOTON Rádió- és Televíziógyárra keresztelt vállalatnál készült - televíziók között. A KGST-n belüli szakosodás alapján a vállalat komplett részegységeket is gyártott exportra, amelyet a "testvércégek" főleg képcsövek szállítással ellentételeztek. A hadi elektronikai termékek gyártása 1959-ben indult meg, szovjet licenc alapján készültek katonai rádió adóvevő készülékek, valamint mobil híradó eszközök.
Népszerű termékük volt a hordozható TC 1620 típusú Mini-Vidi TV-készülék. A fekete-fehér készülékek már integrált áramkörös kivitelben készültek. Az első színes tévé szovjet kooperációban készült, Color Star volt a neve, amelyet a saját fejlesztésű T-5391 jelű, Munkácsy követett. Első nagyképernyős televízió volt, amelyből 121 ezer darabot adtak el. Az autó rádiógyártásnak a Zsiguli gyárral kötött szerződés adott nagy lendületet, a hetvenes években egymilliónál is többet exportáltak. Székesfehérváron készültek az első hazai asztali Hi-Fi kategóriájú sztereórádiók, az Orpheus és a Prometheus. Az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején a Videotonban sikerrel folytak QUADROFON akusztikai kísérletek, ami a sztereónál annyiban különbözik, hogy 4 különálló hangcsatornát helyeztek el a hangképben. A hangzása pedig varázslatos. Elterjedését a költséges előállítása akadályozta meg. LÓRODI Attila nevéhez fűződik, aki gyártmányfejlesztőként dolgozott a Videoton akusztikai, majd rádiófejlesztési osztályán, majd a sztereó rádiók hangrészeinek fejlesztésével foglakozott.

Orpheus aztali Hi-Fi rádiókészülék

RA-4324S Orpheus Hi-Fi asztali rádió

A KGST számítógépcsaládjának legkisebb darabja, az R-10-es a szakosodás szerint a Videotonnál készült 1971-től. Jelentős volt az exportja, s ekkortól számítják a vállalatot a hazai számítástechnikai ipari fejlesztés egyik fellegvárának. 1981-ben az R-10-esek kifutása után került piacra az R-10-M, majd a közepes teljesítményűnek számító R-11, R-15 és a CM-52-es. 1979-től készítette a gyár az IBM kompatibilis monitorokat, akkoriban a foglalkoztatottak száma megközelítette a 20 ezer főt. A nyolcvanas évek végétől Videoton Elektronikai Vállalatként működött, s gyáregységei voltak Ajkán, Enyingen, Sárbogárdon, Tabon és Veszprémben. Az első tíz legnagyobb magyar vállalat között jegyezték, 1988-ban közel 20 milliárd forintos árbevételt ért el. Kiemelt beruházások eredményeként Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legmodernebb gyártókapacitásával rendelkező híradástechnikai cége volt.
A rendszerváltás - különösen a kelet-európai megrendelések elmaradása - miatt nehéz helyzetbe került, 1991-ben megindult a felszámolás, s végül három magánszemély, az Euroinvest cég, valamint az MHB alkotta konzorcium vásárolta meg. Később az MHB eladta részét a tulajdonostársaknak. A felszámoláskori hatezres létszám egy év alatt 4300-ra apadt. Az új cég Videoton Holding Rt. néven beszállítóként kezdte meg tevékenységét: elektronikai, informatikai, autóipari háztartási gépipari, telekommunikációs berendezéseket gyártott. 1994-től új gyártócsarnokok épültek, a cég egy sor multinacionális céggel - például IBM, Philips - lépett együttműködésre, újabb vidéki telephelyeket vásárolt, s a korábbi bérmunka tevékenységből kilépve szerződéses termék gyártójává vált.

Kollár Ernő
HA 5 DB

Irodalomjegyzék:
Videoton gyár története 1938-1970, Videoton kiadvány
Dr. Vajda Endre, A Magyar Híradástechnika évszázada, MTESz belső kiadvány!
Kiadó: Híradástechnika Egyesület
Internetes irodalom:
Http://mek.niif.hu
http://hvg.hu, magyar márkák története

 

VISSZA
Virtuális Rádiómúzeum - Készítette: Kollár Ernő HA 5 DB 2009.
A fényképek másolása, felhasználása a szerző hozzájárulása nélkül tilos!