VIRTUÁLIS RÁDIÓMÚZEUM

Kollár Ernő virtuális rádiómúzeuma

Restaurálás | Rádiógyűjtők | Hasznos linkek | Hasznos információk | Hírek


A rádiózás története A hazai rádiózás kialakulása A hazai rádiógyártás

A HAZAI RÁDIÓZÁS KIALAKULÁSA

 

1. Telefonhírmondó, mint a broadcasting őse.

A hazai rádiózás kialakulása Magyarországon másképpen ment végbe, mint a környező országokban, Puskás Tivadarnak a Telefonhírmondó gondolatának megvalósulása következtében. Büszkék lehetünk arra, hogy nálunk Budapesten, Puskás Tivadar jóvoltából már 25-30 évvel a vezeték nélküli rádiózás megindulása előtt broadcasting-szolgálat működött. Ugyanis, amit a vezeték nélküli rádiózás (broadcast) megteremtett, azt a Puskás Tivadar Telefon-hímondója vezetékek segítségével valósította meg. Amikor Edison munkatársa volt, még Edison a telefonban csak két ember közötti összeköttetés eszközét látta, Puskás már a tömegek ugyanabban az időben történő érintkezésének megvalósíthatóságát látta meg benne. 1877 nyarán Puskás Edison európai megbízottja lett, először Londonban, majd Párizsba a fonográf honosításán, elterjesztésén dolgozott. Kiállításokat, bemutatókat rendezett. 1881-ben a párizsi elektromossági világkiállításon Puskás Tivadar is részt vett és helyszíni közvetítővonalakat épített ki a Párizsi Nagy Operaház és a kiállítás egyik csarnoka között. Clément Ader két mérnök munkatársával, (Belisaire Marinovitch és Geza Szarvady) az operaház műsorát közvetítették a kiállítás egyik csarnokába, ahol a meghívottak az Ader mikrofonok segítségével sztereóban hallgathatták az előadást. Ez a sikeres bemutató tette lehetővé Théâtrophone rendszer kialakítását. 1882. február hónapban Puskás Tivadar hasonló bemutatót tartott Budapesten, ahol a Vigadóban rendezett újságíróbál résztvevői 12 db telefonkészüléken hallhatták a Nemzeti Színházból közvetített Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját. Puskást foglalkoztatta a gondolat, hogyan lehetne ilyen műsorokat több hallgatókészülék között "szétosztani"? A megoldás első változata 1892-re született meg, és ekkor adta be Puskás első szabadalmát: "Új eljárás Telefonújság szervezetére és berendezésére" (1892. július 14.), amelyet 1893. február 4-én egy újabb követte (Javítás a telephone újság szervezésén és berendezésein). Megszületett a Telefon-hírmondó! (The speaking newspaper)

Puskás Tivadar
Puskás Tivadar

Magyarországon 1893-ban szervezi meg az önálló stúdiót és 1893. február 15-én szólal meg első alkalommal a Telefon-hírmondó, amelynek központja a Magyar utca 6. számú ház néhány szobácskája. Kezdetben nem rendelkezett önálló vezetékhálózattal, ezért a Telefon-hírmondó szolgáltatását csak a telefontulajdonosok hallgathatták úgy, hogy a postaközponttól kérni kellett a Telefon-hírmondó kapcsolását. Puskás halála után Popper István veszi meg a Telefon-hírmondót és elfogadja a kormány engedélyezési feltételeit (1894. szeptember 26.), így létrehozhatja a Telefonhírmondó Részvénytársaságot. Szvetics Emil vezetésével kiépítik a stúdiót, Szmazsenka Nándor zseniális ötlete alapján gazdaságosabb vezetékhálózat kiépítésére nyílik lehetőség. Gyors fejlődésnek indul a szolgáltatás. Önálló hálózatot építenek ki, az előfizetők száma folyamatosan emelkedik, 1900-ban 6 437 előfizetője van. A szolgáltatás beindulásakor még nem ismerték a rádiócsövet és így az erősítőt sem, csupán a szénmikrofon jelét továbbították a kiépített vezetékhálózaton. Ezért a bemondóknak sokszor igen hangosan kellett beszélniük, hogy egyáltalán érthető legyen az elhangzott szöveg. Az 1910-es évek közepétől már erősítőt használtak, amely lehetővé tette más műsorok, hangversenyek, helyszíni közvetítését is. Az évek folyamán Telefonhírmondó többször kerül nehéz gazdasági helyzetbe.

Hírek beolvasása
Hírek beolvasása a stúdióban

Puskás Tivadar váratlan halála után Popper István fejleszti tovább a Telefon-hírmondót. A fejlődés az előfizetők számban is mérhető:

1893 1895 1900 1914
500
4 915
6 437
4 600

Az előfizetők száma a háború alatt természetesen visszaesett és a súlyos gazdasági helyzet mellett pótolni kellett a háború alatt megsérült, tönkrement, eltűnt eszközöket is. Popper István a Telefonhírmondó igazgatója felajánlotta a Magyar Távirati Irodának a vállalatot, amely így az összeomlástól megmenekült. Az újjáépítés megkezdődik. 1923-ban olyan nagy hóesés zúdul Budapestre, hogy a vezetékek és a vezetéktartó oszlopok nagyobb része tönkremegy. 1924-re sikerül ismét újjáépíteni, de közben már a rádióval történő kísérletek biztatóan folynak. 1925-ben az előfizetők száma már nem éri el 5 000-et. 1925. december 1-jén a Telefonhírmondó Rt. egyesült az induló Magyar Rádióval és ettől a naptól kezdve "Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt." néven működik tovább. Kevés eltéréssel azonos műsor sugároztak a vezetékes hálózaton is. 1943. augusztusban megszüntetik a Telefonhírmondó szolgáltatást és a légvezetékeket októberig leszerelik.

Telefonhírmondó

Napirend/ napi műsor

A fenti kép a Telefonhírmondónak egy napi műsorszerkezetét mutatja. Látható, hogy kezdetben csak a hírek közvetítésére szorítkozott. Később is ezt a szerkezetet megtartva, fokozatosan kiegészítette hangversenyek, felolvasások közvetítésével, majd helyszíni közvetítéseket is beiktattak a műsorba, az Operából, a zeneakadémiáról, kávéházakból, éttermekből. Ezeket általában a hétvégeken közvetítették.

A baloldali reklám egy helyszíni közvetítésre hívja fel a figyelmet.

Telefonhírmondó állomás telefon hallgatotelefon hallgato2
Telefonhírmondó állomás
Egy korabeli telefon hallgatója az 1900-as évekből
telefonhirmondo_fejhallgato_1920
Telefonhírmondó Rt. fejhallgatója az 1920-as években
magyar_telefonhirmondo
Magyar Telefonhírmondó és Rádió RT. fejhallgatója, 1925 után
telefonhirmondo_kerek_csatlakozolap
Magyar Telefonhírmondó és Rádió RT. fali csatlakozólap

Módosítva : 2018. március 12-én

2. A hazai rádiózás megszületése és kezdeti szakasza.

A 19. század végén az első sikeres vezeték nélküli szikra-adások nagy érdeklődést váltottak ki a világon, természetesen Magyarországon is. A Magyar Posta szakemberei már az első sikeres kísérletek eredményei után felfigyeltek a szikratávíróra és már 1986-ban a Posta tudományos intézetében a Posta Kísérleti Állomáson is megkezdődnek a drótnélküli rádiós kísérletek.

1897-től 1903-ig, hat év alatt a drótnélküli kísérletek olyan sok gyakorlati eredményt mutattak fel, hogy szükségessé vált a különböző országok által elért eredmények egyeztetése egy, úgynevezett nemzetközi rádió-konferencián. A Németek 1903-ban Berlinben összehívják ezt a rádiókonferenciát, amelyre a magyar kormány is elküldi képviselőit. Kolossváry Endre posta-főigazgató és Hollós József posta műszaki tanácsos személyében. Ezen a konferencián az államkincstár megbízásából egy adó-vevőkészüléket vásárolnak és ettől kezdve Magyarország is részt vesz a rádiózás kísérleti munkájában. 1904-ben, ezt a szikraadót és vevőberendezést tökéletesítve Budapest-Bécs között sikeres távíró összeköttetést létesítenek. A szerzett tapasztalatok alapján, 1906-ban már a Posta Kísérleti Állomás irányításával az Adriai tengeren hajtanak végre újabb rádiós kísérleteket, az Előre hajóra szerelt mozgó állomás és a fiumei parti állomás között. Az áthidalt távolság 250 km volt.

Előre hajó
Az "Előre" hajó, amelyen az első magyar rádióskísérleteket végezték

A csillapodó rezgések miatt egyre több probléma merül fel, hiszen az egyes állomások kísérletei egymást is zavarják. Ezért ívfényadóval kísérleteznek, mert ezzel csillapítatlan rezgéseket tudnak kelteni, növekszik a hatótávolság, de alkalmazása bonyolult és 600 kHz-nél magasabb rezgéseket nem lehet előállítani. A sikeres nagy távolságú kísérletekre a katonai vezetés is felfigyel és egyre nagyobb érdeklődést mutat a rádiózás iránt. Ez különösen a szövetségi kötelékbe tartozó, de egymástól földrajzilag távol eső országok számára volt fontos. Ilyen helyzetben volt Ausztria, Németország, Magyarország, amelyek el voltak vágva Törökországtól és Bulgáriától. A magyar politikai és katonai vezetés elhatározta, hogy sürgősen ki kell építeni egy drótnélküli távíró állomást. Az első világháború kitörésekor a kormány megbízásából oltószikrás távíró adót és egy detektoros vevőkészüléket rendelnek meg a Telefunken gyártól. Az új adóállomást Csepel községtől északra, a Csepel szigeten jelölték ki, mintegy 60 kataszteri hold területen. Az állomás építése 1914. július 28-án kezdődik és 1914. októberében, három hónappal a világháború kitörése után kezdi meg működését . Az állomás vezetője Tolnai Henrik lett. 1914. novemberében megindul a katonai és diplomáciai távíró forgalmazás. Az állomás forgalma folyamatosan növekszik és ezzel párhuzamosan, folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre. Az adó billentyűzését is áthelyezik a Központi Távírdába, majd 1920-ban megteremtik a duplex üzemmód lehetőségét, amikor az adó és a vevő frekvenciája eltér egymástól, ezáltal egyidejű adás-vétel valósítható meg. A rádiózás rohamléptekkel halad előre. Európában az államok egymással hadakoznak és a rádiót a hadi alkalmazásokban fejlesztik, addig Amerikában már a rádió gazdasági kiaknázásának kérdése került előtérbe, vagyis a rádiót a szórakoztatás egyik eszközévé változtatják.

Könyv a rádiózásról
Az amerikai rádiózás története

(Az Egyesült Államokban 1920-ban szólal meg az első kereskedelmi rádió és 1923-24-ben már több, mint 500 rádióállomás működik!) Ez már a hírszórás, vagy ahogy akkoriban nevezik a broadcasting-szolgálat. Az adók már nem csak távíró, hanem távbeszélő üzemmódban is működnek, amely lehetővé teszi az emberi hangok továbbítását. 1923-ban a magyarországi rádiózás fejlődésének biztosítása végett a kereskedelmi minisztérium Paskai Bernát postai műszaki igazgató kérésére németországi tanulmányútra küldi ki két fiatal mérnökét, Erdőss Gyulát és Jurcsek Viktort . A tanulmányúton megismerkednek az akkori német rádiótechnika legkorszerűbb eszközeivel. Hazatérésük után a Posta Kísérleti Állomás vezetősége még 1923-ban a berlini Huth cégnél megrendel két darab 250 Wattos távíró és távbeszélő üzemre is alkalmas adókészüléket, amely jelentős korszakot nyitott meg a magyar rádiózás történetében.

Huth távító és távbeszélő adókészülék
Az első magyar távíró és távbeszélő 250 W-os Huth-adó

Az egyik adót 1923. március 2-án Csepelen helyezik üzembe, amely a magyar rádióhírmondó őse lett. A Magyar Távirati Iroda közgazdasági híreinek továbbítására használják. A mikrofonját először Csepelen, később a postakísérleti állomás által készített erősítő berendezés beiktatásával a Magyar Távirati Iroda, Városház utca 10. szám alatti helyiségében helyezik el. Ez volt az első rádió-távbeszélő állomás Magyarországon. A másik Huth adóberendezést a soproni Postaigazgatóság épületében helyezik üzembe. Hamarosan kevésnek bizonyul a 250 wattos teljesítmény, ezért a Posta Kísérleti Állomás két mérnöke Magyari Endre és Tomcsányi István megtervez és elkészít egy 1 kW-os távíró és távbeszélő adót, amelyet 1925-ben helyeznek üzembe Csepelen. Ekkor válik ismertté, hogy nagyon sok rádióamatőr hallgatja rendszeresen a Távírda híreit és egyfajta igény jelentkezik a szórakoztató hírszórásra is. Rádiókészülékek még nem igen voltak, de nagyon sok lelkes amatőr készít kristálydetektoros rádióvevőt. Ezek a rádióamatőrök a vételi tapasztalataikról a Posta Kísérleti Állomás vezetésének rendszeresen beszámoltak, ezért a szabaddá vált 250 wattos Huth adóval műsoradási kísérletekbe kezdtek. Az első ilyen jellegű adáskísérlet 1924. március 15-én hangzik el, amikor a nemzeti ünnepünkre tekintettel zeneszámokat közvetítenek. A vételi visszaigazolások alapján a kísérlet sikeres lett. Ettől az időtől kezdődően folyamatosan folytatnak kísérleteket. Erre az időre esik az első magyarországi rádióstúdió berendezése is, amely nem volt más, mint a postakísérleti állomás udvarára behúzott öreg bútorszállító kocsi. 1925. januárjában a Magyar Távirati Iroda részére megrendelt 2 kW-os adó alkatrészei megérkeznek, amelyet később a hírszórásra szántak, májusban már megkezdi a kísérleti adását. A rádióamatőrök tábora egyre nőtt és türelmetlenül várták a hírszórás megindulását. Nem volt még rádiórendelet. Így próbaüzem címén a kezdetleges stúdióból először rendszertelenül, majd másnapokon folytak próbaüzemi adások. Sajnos a jogi háttér hiánya miatt, később ezeket a próbaüzemi adásokat is abba kellett hagyni. A Telefonhírmondó Részvénytáraság felajánlotta helyiségeit a további kísérleti közvetítések céljaira. 1925. nyarán kezdődött meg a Telefonhírmondó Rákóczi úti helyiségeinek az átalakítása, amely szeptember 25-ére elkészül. 1925. novemberében aláírásra kerül a rádió-hírszórás engedélyokirata, amelynek értelmében a rádiókoncessziót a Telefonhírmondó Részvénytársaság kapja meg Magyarország területére. A kormányzat ellenőrzi a koncessziót élvező magántársaság üzletviteli és műsorszolgáltatás területét is. A Telefonhírmondó Rt. átszervezésre kerül és új nevet vesz fel: " Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Részvénytársaság". Ezzel megnyílt a lehetőség a hírszórás beindítására. Ezután már nem kellett sokáig várni, 1925. december 1-jén megkezdődött hivatalosan a rendes hírsugárzás. Magyarországon is megszólalt a RÁDIÓ.

Telefunken adó 1925-ben
Telefunken adó 1926-ban

Megkezdődik az ipari méretű rádiógyártás a lakosság számára. A lenti kép, egy rádiókészülék végső bemérést mutatja.

Rádiógyártás
Egy korabeli rádiókészülék behangolása
telefunken_ado_lakihegy_1928
3 kW-os Telefunken adó ellenőrzése 1926-ban, Lakihegyen

VISSZA

Virtuális Rádiómúzeum - Készítette: Kollár Ernő HA5DB 2009.
A fényképek másolása, felhasználása a szerző hozzájárulása nélkül tilos!